Tehát, október 26-át kérem feljegyezni a naptárakba aki még nem tette volna meg, mert a SZESZ életrehívói ismét közösségi futást szerveznek, ezúttal a Bükk lábánál, Bélapátfalván. Ajánlott terepfutó esemény mindazok számára akik még csak most ismerkedek az erdei utakkal, de azoknak is akik már tapasztalt rókának számítanak. Ennek apropóján kérdeztük a szervezőket, Reviczki Enikőt, Borbély Jánost és Kerékgyártó Pétert erről az rendezvényről és ők egy rendhagyó kerekasztal formájában válaszoltak is a kérdésekre. A nagyszerű hangulat, közösség, garantált, szóval október utolsó szombatján irány Bélapátfalva, Telekessy vendégház. 

Sziasztok!
Először is mutatkozzatok be pár szóban az olvasóknak, hogy kik is szervezik eme remek eseményeket a terepfutók számára.

Enikő - Na kezdem én. Enikő vagyok. :)
Jani - ... nem lopom a napot!
Enikő - Máris kizökkentettél! Hol is tartottam?
Jani - Ott, hogy Enikő vagy… nincsmit!
Enikő - Köszönjem meg, hogy emlékeztetsz hol is tartottam amikor te zökkentettél ki?
Peti - Ezt szeretem, mintha házasok lennének. :)
Enikő - Már elváltak lennénk… Tehát. Négy éve kezdtem el futni terepen, és ott is maradtam. (Jani óvatosan próbál szisszenés nélkül kinyitni egy üveg ásványvizet… sikertelenül.) Persze én is futottam városi félmaratonokat, Ultrabalatont, de alapjában terepfutó vagyok. Teljesítménytúrákkal kezdtem Edit barátnőmmel, 2 éve szinten minden hétvégén indultunk valami hosszabb távon, de idén már csak trail versenyeken vettem részt. Mátrabérc-Trail, Dupla Élmény, Bükki hegyi Maraton ... és idén még tervben van a Piros 85, majd jövőre a Terep 100. Talán átlépem az országhatárt is. Az ultratávokat, és a nehéz szintes terepet szeretem. Szeretek szenvedni. :)
Jani - Én is szeretek szenvedni! (Köszönöm Csanya az idei VTM-et!)
Peti - Klasszikusokat idézve “Nem fáj, csak másképp jó!”
Jani - Lassan négy éve futok, de aszfalton kezdtem, klasszikus szigeti futóként. (Eni nagyot kortyol a habos kávéjából.) Párhuzamosan belevágtam a teljesítménytúrázásba is egy Piros 55 volt első túrám és itt találkoztam először terepfutókkal 2010 őszén. Az első két lefutott félmaraton után egész télen SZESZ-eltem, ahol azon túl, hogy egy nagyon jó társaságot ismertem meg olyan pluszt nyújtott ami nagy lökést adott a terepezés irányába. Egy éve már csak terepen futok és terepversenyeken indulok/szervezek.
Peti - Ahogy majdnem mindenki, én is teljesítménytúrázással kezdtem. Mivel mindig voltak új célok- „Jó lenne egy hamarabbi vonattal hazamenni...” (nevetés) szép lassan előkerültek a futócipők. Nagyon szeretem a futóversenyek hangulatát, a kihívást, hogy hogyan is próbáljak a végén is elfogadható mosolyt varázsolni az arcomra. Egy idő után azonban nem bírtam ellenállni a hosszabb távoknak, ahol „ szabadjára engedem a combomban tomboló pokol kénköves tüzét” -Zilaci-
És mivel hosszút erdőben is lehet futni így az aszfaltról szépen visszacsorogtam az erdőbe. Az erdő magával ragadó, a társaság hibátlan, minden lépés élmény!
Enikő - Naa Peti! Mesélj még! Te megjártad az UTMB-t, lefutottad egyéniben az Ultrabalatont! Én dicsekedjek veled? Megteszem! :)
Jani - Valami BéBu-t nem futott? Szerintem olyat is összekapart magának…

Miért SZESZ? Honnan jött a név?

Jani - Az eredeti SZESZ (Szerda Esti Szeánsz) egy heti rendszerességgel megrendezésre kerülő közös esti futás. Alkalmanként 16-20 km-es távokat tettünk meg a Budai hegységben. Szerény személyem ezen futások alkalmával ismerkedett meg a terepfutó közösség pár meghatározó egyéniségével. Ez az esemény volt számomra a csatlakozási pont a terepfutó közösséghez. Ebből fejlődött ki a jelenlegi KESZ és CSESZ is és bár azóta a SZESZ népszerűsége visszaesett, amit elindított tovább él más formákban. (közben óriási adag sütemények kerülnek az asztalra)
Peti - A mostani név a helyszínnek köszönhetően változott. Eger és környéke jó választás. Nem tudom mihez kezdenénk Tápiószecsőn...SZTáSZ? (Peti letörli az első sütemény maradékát a szájáról)
Enikő - SZEcsSz :)
Jani - A név megválasztásában egy 15-300 fős marketing csapatot vennénk igénybe, akkor biztos sokkal kreatívabb és jobban csengő nevet is kitalálhatnánk, de általában egy este szoktuk eldönteni. Asszem ezt is a Facebook esemény létrehozását megelőző pár percben találtuk ki?
Peti - Megpróbálkozom a lehetetlennel és visszakeresem. (Peti a sok levél láttán mégsem keresi vissza)

Ez már a harmadik megmozdulás lesz. Milyen indíttatásból szervezitek?

Enikő - A versenyek után a verseny központokból rendszerint gyorsan hazaindulnak a futók, nincs bandázás, mókázás. Hiányoltam, hogy megosszuk egymással az élményeinket vagy kötetlenül beszélgessünk. Ez volt az egyik oka annak, hogy megszerveztük 2012 decemberében az első SZESZ-t Pásztón, alkalmat adva a kötetlen ismerkedésnek laza hangulatban, családias környezetben. Janival nagyon sokat dolgoztunk rajta, éjszakákba nyúlóan szerveztünk, mókáztunk, volt hogy még hajnal egykor is nyerítettem a telefonba a röhögéstől.
Jani - Tényleg nyerített! Ijesztő!
Enikő - A te hörgésed még ijesztőbb! Nagyon szerettük csinálni, és minden várakozásunkat felülmúlta a rendezvény, 106 futó, és 15-20 segítő vett részt rajta, ilyen magas létszám tudomásom szerint addig sosem volt terepfutó megmozduláson, és már ott és akkor eldőlt, hogy nincs megállás, ezt folytatni kell.
Jani - Az eredeti cél egy közös futás volt barátokkal Pásztó közelében. Az egész történet szervezés közben váltott irányt mikor mindenki szólt a barátnak és barát barátjának. Mikor 100 körül lettünk rájöttünk, hogy kicsit többet kellene kihozni ebből, egy egyszeri "jövünk-futunk-megyünk" eseménynél.
Enikő - Igen, ez azóta is szállóige lett, ha szóba kerül , hogy Jani eljön hozzám futni. Jójó, de csak titokban, mert különben megint jönnek vagy százan!
Jani - Én egyébként a szervezést élvezem a legjobban. Az út egy ilyen bulihoz nekem sokkal élvezetesebb, mint maga a buli. Sokan jelentkeznek, hogy segítenének a szervezésben, de én ezt rendszerint elutasítom, mert számomra ez az élvezet az egészben. Ha lehetne, folyamatosan csak szerveznék és szerveznék. Szóval én motivációm, hogy ezt élvezem!
Enikő - Jani néha idegesítően precíz, amitől sokszor a hajamat téptem, de már hozzászoktam, sőt! Én sok apróság felett átsiklottam volna. Most az új gyerek, ez a Petigyerek szintén igen aprólékos, megfontolt, ők ketten nagyon jól megértik egymást, egy apróságon napokig tudnak kattogni, én ilyenkor hátradőlök, és várom a végeredményt.
Jani - Aztán egy laza félmondattal megmondod a tutit. Egyébként Petivel tényleg jókat lehet szervezkedni, nagyon lelkes! Igazán szívügyének tekinti a SZEgerSZt. Enikővel rendkívül jó párost alkottunk eddig. Amire én nem gondoltam azt ő már intézte. Hiába! El kell ismernem, hogy ő ebben nagyon ott van, de nem hiába viszi a suliban is az SZMK-t. :) Nagyon kreatív és jó szervező! (Enikő megrebegteti a pilláit)
Peti - Örülök, hogy Enikő és Jani vevő volt az ötletemre. Szükség volt egy kis névváltoztatásra így lett SZEgerSZ. A Bükköt valószínűleg kevesebben ismerik és ez egy nagyon jó alkalom, hogy ezen változtassunk.
Jani - Itt találkozott Petivel az elképzelésünk, mert én meg „szent” célomnak tekintem, hogy ismerjük meg kishazánkat a lehető legjobban. Mert itthon is találunk sok szép tájat, nem kell ehhez külföldre utazni!
Peti - Megpróbáljuk olyan helyekre elvinni a társaságot, amik maradandó élményt nyújtanak. Minkét útvonal látványos ugyanakkor kicsit combos lesz (Azért nem kell megijedni). Jani jól leírta. A szervezkedés is nagyon nagy élmény. A telefonok, levélváltások, bejárás. Szerintem jól megértjük, kiegészítjük egymást. Mindenkinek van ötlete, variálunk, rajzolunk, táblázatot szerkesztünk, témába nem vágó gasztro képeket küldünk... (Jani és Peti egymásra néz, nagy levegőt vesznek, majd Enikő felé tekintenek)

Kiket vártok most Bélapátfalvára?

Enikő - A rendezvény nem zártkörű, és nem csak meghívottak vehetnek részt rajta, tehát mindenkit várunk, aki szeretne egy jót futni a Bükkben, de azokat is, akik csak a jelenlétükkel szeretnék segíteni a csapatot. A tapasztalat például az, hogy krumpli pucoló kezekből sosincs elég :)
Jani - Aki tud finom sütit hozni azok jelenlétére különös tekintettel számítunk! De a lényeget Enikő elmondta. Nem versenyről van szó! Bárki jöhet, akit érdekel a természet, terepfutás és szeretne megismerkedni a közösség tagjaival, akikkel esetleg csak versenyen vagy interneten találkozik.
Peti - FunRun! Csapatépítő megmozdulás!
Enikő - Nincs időmérés, nincs helyezés, van aki ez edzéstervébe illeszti be, és van aki abszolút kényelmes tempóban végig csacsogja az egész távot. Akit az utóbbi érdekel, annak tanácsolom Jani társaságát, óriási beleéléssel tud mesélni a gasztronómiai élményeiről :)
Jani - Igen, én nagyon tudok mesélni! Enikő inkább szótlan, de nem azért, mert nincsenek gasztronómiai élményei, hanem mert élete egy folyamatos gasztronómiai élmény. :)
Enikő - Bagoly mondja?
Jani - Na jó egyikőnk se egy dietetikus mintatanulója és még itt van Peti is.
(Peti úgy néz mintha nem is tudná miről van szó)
Peti - Semmi jónak nem vagyok az elrontója.

Mi lesz a program?

Jani - Feszesen kialakított program nincs. Ami lényeges, hogy szombat reggel a társaság érkezzen meg Bélapátfalvára. Itt egy kis gyülekező, öltözködés és eligazítás után kilenckor megindulnánk a hosszú és rövid táv teljesítésére. Egy ideig közösen haladna a banda majd különválunk és mindenki a maga tempójának megfelelően akár kisebb csoportokba verődve teljesíti a kiszemelt távot.
Enikő - Én ilyenkor rendszerint háziasszonykodom, amíg a társaság a hegyen van, addig mi a házban elkészítjük az ebédet a családtagokkal, segítőkkel, majd zenével, tapssal kereplőkkel fogadjuk a visszaérkező futókat. Esetleg telefonos segítséget adunk a hegyen küzdőknek. A legutóbb is kedélyesen pucoltuk a zöldségeket a konyhában, és csörgött a telefonom.
Nagy baj van! - szólt bele egy férfi hang izgatottan. Geri vagyok! Valahol az Ágasváron!
Megijedtem. - mond Geri mi a baj?
Elfelejtettük a sört behűteni! Dobáld már be őket a jégre! Köszi! :)
Jani - Hehe, ezt eddig nem is mesélted! Eni egyébként a résztvevők által hozott süteményt végigkóstolja “háziasszonykodás” közben, amíg mi próbálunk nem eltévedni az erdőben és mindenkit épségben visszahozni! (Enikő közben kedvesen bokán rúgja Janit az asztal alatt)
Peti - Igyekszünk majd segíteni, terelgetni a jónépet.
Jani - A csoportképen mindenki legyen jól látható a későbbi beazoníthatóság miatt! Bocs! Folytasd Péter…
Enikő - Haha! Neked ezzel sosincs gondod, bocs Peti …
Jani - Mondá a lány, aki papagájnak szokott öltözni… Bocs Peti… folytasd!
(Peti kér egy korsó sört és hátradől)
Peti - Elkallódók mindenhol, mindig vannak. Az ő történeteiket a legizgalmasabb hallgatni. :)
„- Nekem kicsit hosszabbnak tűnt, mint 30 km. Biztos elmérték.
- Lehet, de jó volt. Láttad azt a szép fát a mező szélén? Tudod, ahol a széles dózer élesen jobbra fordul...
- Ööööö... ja persze!
- Na ott te merre mentél?
- Balra...”
Jani - Első SZESZ-en úgy tévedtem el szervezőként az általam rajzolt itinerrel, hogy észre se vettem! Másodikon pár kili után rájöttem és kértem telefonos segítséget! Ebből csak az a tanulság, hogy velem garantált az eltévedés, de fejlődőképes vagyok!
Enikő - Kemény meló ez! Majd tusolás átöltözés után kezdődhet az ereszd el a hajam, ami általában - hála a résztvevők lelkesedésének, brutális bezabálással kezdődik :) (Minden szempár Enikőre szegeződik)
Naaa, most miért néztek rám!? :)
Jani - Meglep, hogy ezt így leírod! Látom, akarsz róla beszélni... :)
Enikő - Nem én kezdem a napomat baracklekváros sajtos rúddal... Az első kettő SZESZ-re visszagondolva, a többségben kamaszkori élményeket keltett a buli, tényleg olyan a hangulat mint egy táborban. Mindenki jön megy, eszik iszik, beszélget, zsongás van... nagyon családias , és laza az egész.
Jani - Nagyon jól megfogalmazta Encsi, tényleg rendkívül kellemes a hangulat! Mi egy keretet biztosítunk, amit a résztvevők töltenek meg tartalommal. Itt szeretném megemlíteni, hogy a társaság rendkívül vegyes. Jönnek aszfaltos futók, túrázók, terepfutók, tájfutók rutinos öreg rókák és fiatalok.
Enikő - Húúú… Jani ez a keretes mondat nagyon hatásvadász. Tetszik! A lényeg hogy van erre igényük az embereknek, mert jó tartozni valahova, jó érzés tagja lenni egy közösségnek kortól, nemtől, futás-tudástól függetlenül.
Peti - Hol van a like gomb?

Terveztek e a jövőben hasonló megmozdulásokat?

Enikő - Én már ezt sem terveztem. De Peti feldobta a lasztit, hogy mivel neki a Bükk a hazai terep, ezért nagyon örülne, ha oda is szerveznénk egy kihelyezett SZESZ-t. :)
Jani - Peti nagyon jó pillanatban hozakodott elő az ötlettel! Kaptárkő Trailt megelőző este vendégül látott minket Földházi Emesével és vacsora közben hozakodott elő az ötletével egy üveg bor társaságában. Enikő távollétében rábólintottam és már csak az volt a feladatom, hogy kiskanállal beadjam Encsinek az ötletet. :)
Peti - Ha jól emlékszem nem kellett egyikőtöket sem nagyon győzködni. :)
Jani - Én minden őrült ötletre befogadó vagyok, de Enikő szava szent. Nélküle én nem dönthetek, mert ha megmakacsolja magát, akkor fejemen is állhatok :)
Enikő - Kompromisszumképes vagyok. Ha akarok.
Jani - Aham… ja tutira! Ha te mondod Enikő! :)
Nekem már van elképzelésem a következő helyszínt illetően. Kaptunk felajánlást is helyszínre vonatkozóan, remélem az illető még emlékszik rá, ha nem akkor emlékeztetem. :)
Enikő - A Vértesben ha jó emlékszem.
Jani - Naaaa! Ez titok!!

Hogyan látjátok a terepfutás jövőjét Magyarországon?

Peti - Egyre jobban áll a szénánk. A "kemény mag" sorban hozza a jobbnál jobb nemzetközi eredményeket. Az "utánpótlás" szépen gyarapszik. Egyre több az új lelkes arc. Ebben fontos szerepet játszanak a rendszeres közösségi megmozdulások. Lásd KESZ, CSESZ. Szerintem baromi nagy dolog hétköznap este összekiabálni ennyi embert, hogy "Gyerekek, menjünk kicsit futni az erdőbe!"
Jani, mennyi is az átlag létszám?
Jani - A hidegebb téli időszakban is azért 8-10 fő összejött és voltunk már negyvenen is!
Nagy fejlődésen megy át a terepfutás. Számomra egy kicsit zárt közösségnek tűnt ahová nehéz volt becsatlakozni. Kicsit úgy éreztem a társaság se volt annyira nyitott. Kifejezetten terepfutók számára se volt túl sok rendezvény kishazánkban. Ma már komoly fejtörést okoz, hogy melyik versenyre menjünk, mert igencsak besűrűsödött a versenynaptár és megjelent mellé egy rendkívül aktív és nyitott tömeg akik ezeket a versenyeket megtöltik. Kicsit szerintem ez egy átmeneti időszak is. Sokan belevágnak, szerencsét próbálnak és az idő eldönti kinek jön be hosszabb távon. Szervezői és résztvevői oldalon egyaránt. Látok lelkes próbálkozásokat mindkét oldalon és ez jó! Szerintem sok jó ötlet van és sok kihagyott magas labda. Számomra például legnagyobb szívfájdalnam a Mátrabérc Trail „visszafokozása” a túra mellé. Holott szerintem a helyes út az lenne, ha a trail versenyeket elválasztanánk a túráktól.
Enikő - Mindenképpen pozitív. A versenyeken már nem csak a kemény mag indul rendszerint, hanem újabb és újabb arcok jelennek meg, az utóbbi időben szerintem ez ugrásszerűen növekedett. Nemrég egy neves havonta megjelenő női magazinban is írtak egy terepversenyről, ami szintén nagy előrelépés szerintem. A tavalyi bulink után Szasza fogalmazta meg, hogy ha egy úgynevezett közösségi futáson hidegben, kemény terepen megjelenik ilyen sok futó, akkor komoly létszámnövekedés várható ezen a fronton. Remélem nem csak ezen a fronton, hanem a szurkolói fronton is, egy nagyon jó kezdeményezés indult a közelmúltban, úgynevezett szurkolói menet, ők a Piros 85-ön fognak debütálni. A másik nagyon pozitív dolog, az idei UTMB szurkolói csoport létrehozása. Hidegrázós élmény volt, hogy mennyien ülünk a gép előtt, és szurkolunk a magyar indulóinknak.
Jani - Nos, igen! Ez nagyon fontos! Gondolom, nem kell senkinek se ecsetelni, hogy mekkora lendületet tud adni egy lelkesítő tömeg a pálya széléről. Nagyon jónak tartom, hogy végre ezen a téren is valami elmozdulás és nem csak a sporttársak állnak ki a pálya szélére síppal, dobbal és nádihegedűvel. Nekem az is élvezetes volt mikor az idei Mátrabérc Trailen csak szurkolóként végigtapsoltam a mezőnyt Kékesen, Galyán, Keresztesen és végül a célban.
Enikő - Uhh, sok volt az édes. eszünk valahol sósat? Szerintem eleget beszéltünk.
Peti - Tequila?
Enikő - Majd október 26-án Bélapátfalván :)
Jani - Van egy üveg birsalma pálinkám az eseményre tartogatom!
Peti - Sokan leszünk, egy-két üveggel berakok én is. :)

Az esemény Facebook oldala itt elérhető!

Fotó: Szaszafotó